Mit üzen maga a test? Milyen további képek, absztrakt mozgás által asszociatív gondolatokat ébresztő pillanatok kerülnek elő, mígnem a kezdetben egy nagy masszából álló testek individuumokká fejlődnek, és meghódítják a rendelkezésre álló teret?

Az előadás a kudarcban rejlő lehetőségeket és a hozzá fűződő viszonyunkat fejtegeti az újcirkusz nyelvén. A történet a fizikai és a lelki sérülések története. Egy önvallomás, egy kórkép.

…a fény mértéke folyamatosan változik, ezáltal rámutat vagy elrejt részleteket az előttünk játszódó eseményekből. Ez a fajta bújócska arra készteti a szemlélődőt hogy a látott absztrakt formákat folyamatosan összekapcsolja a saját tudatában felvillanó jelzésekkel.

A vacsora gyertyafényben egy olyan színházi előadás, amely a kabaré és immerzív színházi események világához áll a legközelebb. A nézők egy asztal körül ülnek és vacsoráznak, ezáltal egy szürreális, abszurd esemény részeseivé válnak.

„Arra a következtetésre jutottam, hogy művészként szinte ugyanazokra a képességekre van szükségem, mint anyaként. Rengeteget gyakorlok minden nap. Kitartó, érzékeny, rugalmas és kreatív vagyok. Keresem és megtalálom a legmegfelelőbb megoldást. Sok mindenre tudok egyszerre figyelni. Jól bírom a stresszt.”

Egyszerre intenzív, fizikális, emberi, állati, szép, szexi, emelkedett, színes- szagos, minden
érzékszervre ható.
Mindig hasonló, de közben mindig más íven kísér végig. Hat táncos és a hetedik alkotóelem,
a vetítés folyamatos párbeszéde.

Viktória és Dóra, a Doboz utca 1. örökös házmesterei kalauzolják végig a gyerekeket egy mesén.
Az előadás a gyerekek nyelvén beszél, az óvodáskorú gyermeki gondolkodásnak megfelelően alakul.