SinArts

Bemutató: 2016. szeptember 25.

MU Színház

Mi lehet ez a szám?
Talán egy új okostelefon modell?
Beírtam a gugliba.
Beta 1.7 Minecraft 1.7 update… pedig lehetne Pygmalion újonnan kifaragott 1.7-es nője.
Végigkattintgattam, de semmi kapcsolat a női testtel a keresőben. Pedig kapcsolatban van a természettel, a természetességgel és a megcsinálttal, a gender témával, a szüléssel és abortusszal és egy csomó divatos és aktuális témával. Még a bevándorlókkal is.

Két kutató munkájára épül a darab koncepciója: Szendi Gábor evolúcionista pszichológus írásaiban így mutatja be a női test esszenciáját: „A női test mondanivalója a faj sikeres fenntartásához szükséges információkat hordozták a hosszú evolúciós úton. A termékenység megmutatása volt a legfőbb cél. Ma már a szépség nem a termékenység és az egészség, tehát a sikeres fajfenntartáshoz szükséges információkat közli, hanem egy esztétikus élménnyé alakult át. Jean Baudrillard francia filozófus és szociológus a legfinomabb fogyasztói tárgyról ír a La Société de consommation (1970) című művében: a test, különösen a női test kultuszokat alakított ki (fitnesz, higiénia, táplálkozás, gyógyászat, fiatalság, nőiesség kultuszokat) és mai tömegkultúránkban kialakult a termelés és fogyasztás kettős gyakorlata, hogy a testet mint tőkét és mint fétist (bálványozott tárgyat) ábrázoljuk. A darab a test valódi értékét kutatja.”

„Rózsavölgyi Zsuzsa előttünk csinálja az előadást, és mivel egyedül van, ez minden alkalommal megakasztja a történések egymásutánját. Ami amellett, hogy néha kissé zavaró hand made jelleget ad az egésznek, egy kicsit távolabb pöcköl minket a játékos humorral előadott mondandó komolyságától – ami viszont ismét csak jót tesz az előadásnak. Látva a performer szónokot a pult felé baktatni, tér nyílik a tőle való különvéleményre – néhány másodpercnyi időt kapunk akár rajta, akár magunkon elgondolkodni. A jelenetek ugyanis azt járják körül, hogy reklámokon, manipulált közvéleményen, tradíción és egyszerű hétköznapi ostobaságokon keresztül a társadalom hogyan kasztrálja és miként veri béklyóba a női természetet. Teszi ezt néhány ponton közvetlen, ám alapvetően megilletődött előbeszéddel és minden műviségtől mentes tánccal, ami képzeletben minket is a színpadra von: a kedveseink vagy akár mi magunk is ott lehetnénk a tökéletlen testeinkkel az ő helyében, az ő gondolataival.” Török Ákos

Koncepció és koreográfia: Rózsavölgyi Zsuzsa
Zene: Ryan Seaton
Animáció: Vicsek Viktor
Fény: Nagy Zoltán
Produkciós vezető: Trifonov Dóra
Producer: SÍN Kulturális Központ

Támogatók: SÍN Kulturális Központ, Baryshnikov Arts Centre, NKA, MU Színház, Budapest Főváros Önkormányzata, BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., Staféta, Füge Produkció
A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.


Rózsavölgyi Zsuzsa a SEAD-ben és P.A.R.T.S.-ban tanult, 10 éve készít önálló koreográfiákat. 2004-től 2009-ig a Rosas társulat tagja volt, olyan művészekkel dolgozott együtt, mint David Zambrano, Thomas Hauert, Thierry de Mey. Előadásaiban gyakran dolgozik együtt vizuális művészekkel, szívesen alkalmaz digitális technikákat. Alkotói munkái mellett aktívan tanít is: tanárként a School of Creative Coaching-ban szerzett tapasztalataira alapozott a coaching technikákat és táncos tapasztalatait ötvözi.

Támogatók

RÓZSAVÖLGYI ZSUZSA: 1.7 (2016)
Scroll to top