- studio@sinarts.org
- 1139 Budapest, Gyutacs u. 10
A program célja az állandó struktúra nélkül dolgozó kortárstánc alkotók támogatása a produkciós időszakot megelőző kutatási fázisban.
2024-ben, immáron 6. alkalommal ismét kiírtuk a Nulladik lépés pályázatot két év kihagyás után.
>>> Görgess lejjebb a 2024/2025-ös évad támogatott kutatásaihoz. <<<
A programban nyílt pályázati felhívás útján kiválasztott kutatási programok valósulnak meg, produkciós kényszer nélkül, a lehető legnagyobb szabadságot kapva a kérdések, felvetések körbejárására. A pályázati döntésbe immár jó gyakorlatként meghívjuk az előző program résztvevőit. A döntési folyamat kinyitása a művészek felé rengeteg tanulsággal jár számunkra és számukra is – a pályázatok olvasása többnyire nem a művész feladata, a vitába pedig ők új, számunkra ismeretlen szempontokat emelnek be.
A lehetőséget nyílt pályázati felhívásban hirdetjük meg, a pályázók kutatási terveiket küldik el. Évente 3-4 programot támogatunk 2-3-4 hét próbatermi lehetőséggel, pénzügyi támogatással, konzultációs lehetőséggel az alkotók igénye szerint. A kutatásokat prezentáció zárja az alkotók által meghatározott formában, mely többnyire a SÍN Művészeti Központban történik, esetenként szűk szakmai közönség előtt, máskor nyitott esemény keretében, szintén az alkotók és a folyamat igénye szerint. A támogató, reflektív szakmai közeg a művészeti munka elengedhetetlen része minden generáció számára. Programunk az elmélyülés, majd a munkától való ellépés és újragondolás lehetőségét segíti.
A kutatások lezárultával az alkotók hol folytatják a munkát, produkciós munkába fognak, hol a tapasztalatok alapján más irányt vesznek – a kimenet minden esetben nyitott. Az elmúlt öt alkalom tapasztalata szerint azok az alkotók, akik a Nulladik lépés programban indították el kreatív folyamatukat sokkal átgondoltabban, felkészültebben tudtak nekivágni produkciós munkáiknak. A kutatás és a produkciós folyamat között eltelt idő, a kutatási folyamatban szerzett tapasztalatok, a munkabemutatókon kapott visszajelzések mind nagy mértékben segítették őket a produkciós pályázataik beadásában, produkcióik létrehozásában.
Illés Haibo (1998) báb- és díszlettervező, Melykó Richárd (1994) pedig intermédia-művész. Budapesten élő interdiszciplináris művészpáros, akik a performansz időbeli kiterjesztésével kísérleteznek, miközben szcenikai költőiséggel felelnek a képzelőerő kimerülésére. 2020 óta performatív eszközeikkel a spektákulum gyenge pontjait kutatják, olyan megközelítésekkel, mint a relációesztétika, a koreopolitika, vagy az antropocén-kritikus hidrofeminizmus. Művészetük formátumát a performansz-installáció, valamint a performatívan visszahúzódó fizikai és digitális matériák fúziója jellemzi. Praxisuk egy folyamatban lévő bátorságpróba a „jelenlét kudarcában”.
Web: www.haiboilles-richardmelyko.com
A [minőségét megőrzi] projekt egy művészet-alapú kutatás, amely a termelésikényszer különböző kedvezőtlen hatásai alapján kísérel meg egyfajta tartós reflexiót kifejleszteni a néphagyományok mintájára, olyan jelentős fogalmak mentén, mint a megőrzés, az elraktározás vagy épp a tartósítás. A szüreten, mint őszi gazdasági munkán alapuló projekt kritikai párhuzamot kíván vonni a művészeti termék és termés fogalma között, aminek performatív értelmezéséhez többek között az agrármágikus hiedelmekről szóló feljegyzések, beszámolók nyújtanak egy lehetséges irányt. A kutatást Biczók Anna táncos, koreográfus mentorálja, továbbá felkért szakmai konzulens a Folklór képzetek kutatócsoport.
Vágner Orsolya, Klausz Veronika, Lévai Viola, Pataki Zoltán – KALAND projekt
Azt kutatjuk, hogy mi sül ki abból, ha ötvözzük a parkourra jellemző A-ból B-be haladást, a kontakttáncra jellemző, mozgásban lévő testek fizikai kapcsolódásával.
Haladás közben fizikai kontaktusban vagyunk egymással és a környezetünkkel, különböző szabályrendszerek mentén. A haladás lehet bármi, egyszerű séta, csúszás, gurulás, játszótéren trükközés, fáramászás, stb.
A kutatás két fő aspektusa
1. A kontakt parkour különleges mozgásminőségének feltárása.
2. A facilitálás módjának feltérképezése.
Keressük a szabályrendszereket, amelyek kialakítják a kontakt parkourt.
Mi ösztönzi a haladást és mi a fizikai kontaktust egymással és a környezettel?
Például:
Kontaktus: Segítés. Akadályozás. Test irányának megváltoztatása, vagy transzformálás. Ellenálló, vagy alkalmazkodó, Szinkron, vagy ellentétező. Ugyanúgy, vagy máshogy kontaktálni a testtel, mint az objekttel.
Haladás:
Objekteken ösztönös mozgás (megkeresni, milyen mozgásba hoz az adott tárgy, környezet, nem trükközni, a trükk magától fizikalizálódik). Zenére. Bodyworkből jatszótér megbodyworkolése. Logikus, illogikus mozgás, stb.
A szabályok az egyébként is szokatlan mozgásformát alakítják és így olyan etűdök jönnek létre, amelyben a természetes mozgásból születnek meg az esztétikák.
Már most a kutatásunk legelején nagyon izgalmas, ahogyan a szabályból kiindulóan újabb és újabb mozgásminőségeket fedezünk fel, ami számunkra is új, együtt formálja a haladás a táncot, a tánc a haladást, a parkour és a kontakt tánc eggyé válik. Ráadásul minden szabályrendszer megkönnyíti a kezdőknek is a becsatlakozást, és az élvezhetőséget, és egy gyakorlati feladatot teljesítve oldódhatnak fel a játékban.
Fontos számunkra, hogy ez egy közösségi mozgásforma, ami egyszerre játék, tánc, tréning, és gangelés, ezért ennek facilitálási módjait (verbalitás, különböző szintű és irányú mozgáskultúrák, biztonság, felépítés) is keressük.
Kutatásom vagy projektem fedő neve „KRÁTER”, amely nem egy előadást reprezentál, hanem egy gyakorlati praxist, ahol tapasztalatokat gyűjtök rövid instant performanszok létrehozásán keresztül.
Számomra a KRÁTER a veszteség és újrakezdés fogalmát vizsgálja. Mint természeti jelenség, a kráter értelmezhető nyomhagyás, személyes trauma vagy sérülés metaforájaként. Ez lehet hatalmas erejű bomba- vagy meteorit-becsapódás, illetve óriás vulkánkitörés. Az extázis, agonizáció és az elengedés folyamatainak transzformációi állnak a középpontban. A konkrét és absztrakt folyamatok fizikai megvalósítása érdekel, amely érzelmeink megetestesítésére irányul.
A kutatási koncepció: az ökológiai válság méhekre gyakorolt hatásáról, és azokról a kezdeményezésekről, amelyek a méhek élettereit próbálják megmenteni, vagy éppen elkaszálni. mindennek a lenyomatát találjuk a méhek és az ember kapcsolatában.
Mit tanulhatunk egy ilyen jól együttműködő közösségtől, mint a méhek, akik mozdulatokkal, tánccal profin kommunikálnak? Lefordítható- e emberi mozgásformákra az ő táncuk? Vajon hogyan érzékelnek minket, nagy és magabiztosnak tűnő lényeket ők? Érzékelhetjük-e olyan körültekintően és finoman egymást, mint egy méhraj, amelynek tagjai sosem ütköznek egymásba, velünk, rohangáló emberekkel ellentétben?
Kíváncsivá tett bennünket, hogy mi mindennek találjuk lenyomatát a méhek és az ember sokezer évre visszanyúló kapcsolatában. Kutatásunk egy érzékenyítési folyamat, melynek során egyre közelebb engedjük magunkat ezekhez a kicsi rovarokhoz, ezen keresztül a természet egy kis szeletéhez. Mozgásformáik, kommunikációjuk tanulmányozásával azt fejtegetjük, mit tanulhatunk egy ilyen jól együttműködő közösségtől, mint a méhraj. Próbát teszünk emberi felsőbbrendűségünk hátrahagyásával egyenrangú partnerként együttműködni ezekkel a kis lényekkel.
Niki és Zsófi sérülékeny csoportokkal dolgoznak, a résztvevők saját autentikus mozgásnyelvére épített mozgásos gyakorlatokkal. Céljuk, hogy a résztvevők egyre örömtelibb viszonyt alakítsanak ki saját testükkel és mozgásukkal. Kiinduló kérdésük, hogy mit jelent otthon lenni a testben.
2023 tavaszán az Utcafront Menedék Hajléktalan Személyek és Szenvedélybetegek Integrált Intézmény lakóival dolgoznak együtt egy 12 alkalmas sorozatban, a munka eredményeit késő tavasszal osztják meg, egyelőre még fejlesztés alatt álló formában.
A Folk Mode projekt a magyar néptánc érinthetetlenségének progresszív kutatásával foglalkozik. Az elcsépelt és dogmatikus témákat félretéve – amik zömmel fémjelzik a néptánc előadásokat – napi problémákkal, aktuál politikával foglalkozunk a tánc nyelvén. Sok mozgásformát ötvözve, Giotto és Maurits Cornelis képeiből inspirálódva Kata egy olyan improvizáción alapuló ,,néptáncot” alkot, ami elsősorban nem a társadalmi és nemi identitástól vezérelt. A kutatás legfőbb célkitűzései az uniformizáció legyőzése és egy személyiséget tükröző szólisztikus tánc megalkotása.
A First rolling kutatási területe a tánc. Egy mozgásnyelvi kutatás, ami az önrendelkezés és a testek összecsapódásának határait feszegeti. Önrendelkezés alatt a kutatás kezdeményezői a test, a mozgás, az akarat feletti uralmat értik. Azokra a területekre kíváncsiak, ahol nem az én, hanem a másik ember/táncos dönt testünk fölött, illetve hogy hogyan tud összefeszülni két test esztétizálás és sérülés nélkül.
2021/2022-es évadban megvalósult programok:
Farkas Gergő – Varvra Júlia: Büfiztető
Nagy Csilla – Petrovics Sándor: A test misztériuma
Tamaskó Helén – Molnár D Márk: 0.L
2020/2021-es évadban megvalósult programok:
Oláh Balázs és Horváth Nóra tánckutatása
Raubinek Lili: Barátságkert
Szemessy Kinga – Kicsin y Martha: Libabőr
2019/2020-ban megvalósult programok:
Molnár Csaba – Szabó Veronika: Bouffon
Stern Lili és Borsos Luca részvételi tánc kutatása
Juhász Adél: László Károlyné
2018/2019-ben megvalósult programok:
Vágner Orsi Leglogikusabb reakciók kutatása
Heim Boglárka és Petrány Eszter kutatása
Oberfrank Réka – Lévai Viola: Drive
Kelemen Patrik: Állatok ideje