Mikor leszünk emberek mi nők? Vagyunk szűzmáriák, anyák, amazonok, jó nők, rossz nők, kurvák, szeretők, feleségek, kislányok, istennők, celebek, cselédek, úrnők, évák, pandórák… de mikor leszünk emberek? Mikor leszünk többek egy születési rátánál? Mikor dönthetünk a testünk felett? Egy ember mesél nektek olyan történeteket, amit ha már átéltél, bölcsen bólogatsz, ha még nem, eljön majd a te időd. 

Két kutató munkájára épül a darab koncepciója: Szendi Gábor evolúcionista pszichológus írásaiban így mutatja be a női test esszenciáját: „A női test mondanivalója a faj sikeres fenntartásához szükséges információkat hordozták a hosszú evolúciós úton. A termékenység megmutatása volt a legfőbb cél. Ma már a szépség nem a termékenység és az egészség, tehát a sikeres fajfenntartáshoz szükséges információkat közli, hanem egy esztétikus élménnyé alakult át. Jean Baudrillard francia filozófus és szociológus a legfinomabb fogyasztói tárgyról ír a La Société de consommation (1970) című művében: a test, különösen a női test kultuszokat alakított ki (fitnesz, higiénia, táplálkozás, gyógyászat, fiatalság, nőiesség kultuszokat) és mai tömegkultúránkban kialakult a termelés és fogyasztás kettős gyakorlata, hogy a testet mint tőkét és mint fétist (bálványozott tárgyat) ábrázoljuk. A darab a test valódi értékét kutatja.”

„Sztereotip szépség- és nőideálokról, szexuális tabutémákról szól üdítő őszinteséggel, szarkasztikus humorral és bő (ön)iróniával Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 című (oktató) előadása, amely már a kamaszodó korosztálynak is remek bevezető színházi élmény lehet. 1.7 ⎼ ennyi gyereket vállalnak ma a termékeny európai nők, ami épp társadalmunk, kultúránk fennmaradásának küszöbe. Ennek nevében egyesek jogot formálnának arra, hogy megmondják, mit tegyenek a nők a testükkel, amire a koreográfus frappáns válasza: “takarodjatok ki a pinánkból!” Őszintesége néha orrba vág, máskor finoman csíp, de közben olyan nyílt és egyenrangú teret teremt a színpadon, amelyben a másképp gondolkodásnak ⎼ és az autonómiára nevelésnek ⎼ végtelen szabadsága van.”

Koncepció és koreográfia: Rózsavölgyi Zsuzsa
Zene: Ryan Seaton
Animáció: Vicsek Viktor
Fény: Nagy Zoltán
Produkciós vezető: Trifonov Dóra
Producer: SÍN Kulturális Központ

Támogatók: SÍN Kulturális Központ, Baryshnikov Arts Centre, NKA, MU Színház, Budapest Főváros Önkormányzata, BVA Budapesti Városarculati Nonprofit Kft., Staféta, Füge Produkció

A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.

Rózsavölgyi Zsuzsa a SEAD-ben és  P.A.R.T.S.-ban tanult, 10 éve készít önálló koreográfiákat. 2004-től 2009-ig a Rosas társulat tagja volt, olyan művészekkel dolgozott együtt, mint David Zambrano, Thomas Hauert, Thierry de Mey. Előadásaiban gyakran dolgozik együtt vizuális művészekkel, szívesen alkalmaz digitális technikákat. Alkotói munkái mellett aktívan tanít is: tanárként a School of Creative Coaching-ban szerzett tapasztalataira alapozott a coaching technikákat és táncos tapasztalatait ötvözi.

Trailer a SÍN Kulturális Központ Vimeo oldaláról.

A teljes előadás megtekintéséhez szükséges jelszóért keress minket.