Képek a semmiről – a semmiről, amik mi vagyunk, emberek, akik ennek a csodálatos világnak a legkiválóbb és legéletképesebb teremtményei. 

Szabályok korlátozzák, tárgyak fedik el a testet és az elmét. El vagyunk rejtve. Elrejtve gondolatok és ideák mögé. Mások ideái mögé. Nem is halljuk már egymást, már nem is figyelünk, talán már el is vesztettük a képességet, a kíváncsiságot erre. A változás vágya, az igény, hogy továbblépjünk még talán pislákol, de túl nagy a zaj. A tömeg zaja, zagyva, felületes moraj.

Öt ember próbál túlélni a színház teremtette képzeletbeli valóságban. Testük, hangjuk és a körülöttük lévő tárgyak mintha csak egy képzeletbeli zavargás romjai lennének. Igyekeznek értelmet találni az értelmetlenben, és megérkezni az elfogadás közös mezejére. Álmodnak maguknak egy helyet, ahol a gondolat, a test, és ezek kifejezése szabad teret kap.

„Molnár Csaba abban bizonyul roppant tehetségesnek és invenciózusnak, ahogy abban a bizonyos szürke zónában szellemesen modulál a nevetésből dobolásba, dobolásból tapsolásba, majd hancúrozásba, és olyan oldaláról mutat rá az ember egzisztenciájára, ahonnan így még biztosan nem láttuk. Az nem újdonság, hogy kommunikatív, de kommunikációképtelen, dominálni vágyó, mégis kiszolgáltatott lények vagyunk. Ez az előadás azzal szembesít, hogy a sokféle társas szerep, amelyben e tudás számunkra oly ismerősnek mutatkozik, elrejti előlünk testünket, ezt a kényszeresen nevető, ritmusokat követő, ütéseknek kitett, reakciókényszeres ökröt, amelybe, mint a sajátunkba, szeretnénk olykor mégis bevackolni.” (Rényi András, kritikus)

Koreográfus: Molnár Csaba
Alkotó-előadók: Cuhorka Emese, Molnár Csaba, Szeri Viktor, Vadas Zsófia Tamara, Vavra Júlia
Dramaturg: Szabó-Székely Ármin
Fény: Dézsi Kata
Művészeti konzultáns: Marcio Kerber Canabarro, Marco Torrice
Külön köszönet: Porteleki Áron, Vavra Bence

Producer: SÍN Kulturális Központ
Koprodukciós partner: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Támogatók: Az Európai Unió Kreatív Európa programja, Be Spectative, Open Latitudes3, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Visegrádi Alap, Ponec Színház Prága, Studio Alta Prága, Nemzeti Kulturális Alap

Bemutató: 2016, Trafó Művészetek Háza

Molnár Csaba

Molnár Csaba a Budapest Táncművészeti Szakközépiskolában kezdte táncművészeti tanulmányait. Az innen kikerült alkotók sokan máig is közösen dolgoznak, és friss energiákat hoznak a magyarországi kortárstánc szférába. A BUTI után 2007-től a brüsszeli P.A.R.T.S. iskolában tanult, melyet Anne Teresa De Keersmaeker alapított (a világhírű Rosas táncikonja). A P.A.R.T.S. szintén olyan művészeti képzésben részesíti növendékeit, melyben a táncos nem csupán előadó, de a koncepció megalkotásában is aktív szerepet vállaló gondolkodó lény. Öt olyan darabban is szerepelt alkotóként, ami megnyerte az évente kiosztott legjobb táncelőadásnak és koreográfusnak járó Lábán Rudolf-díjat (Bloom!: CITY (2011), Hodworks: Basse Danse (2012), Dányi–Molnár–Vadas: Nyúzzatok Meg (2014), Hodworks: Pirkad (2014), Tropical Escape (2015)). A Nyúzzatok meg és Pirkad című előadásokat beválogatta az Aerowaves hálózat is abba a nemzetközi húszas listába (419 jelentkezőből!), ahová az év legjobb új alkotásait keresik fiatal koreográfusoktól.